Magyarország a szabadságharc után elvesztette önállóságát (neoabszolutizmus). A passzív ellenállás (Deák Ferenc) és az osztrák vereségek 1867-ben a kiegyezéshez vezettek. Létrejött a dualista állam: közös uralkodó, de önálló belügy. Közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy.
A politikai nyugalomban beindult a gazdaság. Húzóágazatok: vasút (Baross Gábor), malomipar, villamosság (Kandó Kálmán, Ganz). Budapest világvárossá vált (urbanizáció), a társadalom átalakult (torlódó társadalom).